Községünk legszebb látnivalója a Kastély épülete és környező parkja. Első jelentős gazdája Claudius Florimundus Mercy gróf, aki 1772-ben 15.000 aranyforintért vette meg. Az akkori épület földszintes volt, melyenk egy része cölöpökre épült és várszerű sáncokkal volt körülvéve. Utódát, Mercy Antal grófot, (aki az eszéki csatában halt meg 1767-ben) a ma is álló csicsói templomban temették el. Örökösei 1773-ban gróf Apponyi Györgynek adták el a kastélyt és a hozzá tartozó birtokot. A fia - gróf Apponyi Antal - nagyon művelt, művészetet kedvelő ember volt, ezért az 1780-as években egy híres bécsi építésszel, Hildebranddal bővíttette a kastélyt. Ekkor épült a földszintes épületre a barokk stílusú emelet és vele együtt a környező park. Munkájuk által alakult ki a kastély ma is látható arculata. Antal gróf halála után gróf Apponyi György örökli Hőgyészt. Az ő vendégeként 1846 októberében Liszt Ferenc is ellátogat a kastélyba. A következő jelentős örökös gróf Apponyi Géza, aki György gróf unokája volt. Mint Tolna megye főispánja, életének legnagyobb részét itt töltötte Hőgyészen. Felesége, Széchenyi Paula, a legnagyobb magyar, Széchenyi István unokahúga volt. A kastélyt 1890-ben ő is renováltatta. Géza gróf 1927-ben halt meg, ő volt az utolsó itt élő tulajdonos. Fia, Károly gróf a kastélyt és a 26 holdas parkot 1939-ben 120.000 pengőért eladta az Országos Társadalombiztosító Intézetnek. Ekkor üdülőnek rendezik be. 1939-ben lengyel menekülőknek ad otthont egy éven át. A II. világháború alatt katonai kórház is volt a falai közt. A háború után hontalanná vált görög gyerekek kaptak benne szállást. Gyermekotthon és iskola lett. 1955. február 24-én Petőfi Sándor nevét veszi fel a kastély. 1955 nyarán elkerülnek a görög gyerekek, helyükre magyar diáklányok érkeznek. A kastély ma szállodaként működik, gyönyörű látnivalója a kápolna, amelyet a közelmúltban a kastéllyal együtt a közelmúltban újították fel. Szép parkjával, platánfáival, buxus bokraival községünk legértékesebb, legszebb látványossága. (Pfaff Károly)